Emberi tényezők a közlekedésben

Dr. Bencsik Endre pszichológus
Emberi tényezők a közlekedésben

ELŐSZÓ

Nagyon fontos, és a sikeres vizsga érdekében is elengedhetetlen, hogy a vizsgatárgyakból jól felkészüljön. Ahhoz azonban, hogy sikeres - balesetmentesen közlekedő gépjárművezető legyen, a szorosan vett szabályismereten és a jármű technikai kezelésének elsajátításán túl, még további ismeretek is a segítségére lehetnek. Ezeknek az ismereteknek a megszerzéséhez nyújt Önnek segítséget e füzet szerzője.

Kérjük olvassa el és gépjárművezetői gyakorlatában hasznosítsa az itt szerzett információkat.

Kérjük továbbá, hogy töltse ki a mellékelt feladatlapot, (ez nem minősül vizsgának, csupán visszajelzés számunkra) s beszélgessen óraközi szünetekben és a gyakorlati oktatásba beiktatott pihenők alkalmával az anyagból szerzett benyomásairól.

Jó felkészülést, sikeres vizsgát és balesetmentes közlekedést kívánunk Önnek az általunk képviselt társadalmi szervezetek nevében.

Dr. Szeberényi Andor a Közlekedéstudományi
a Békés Megyei
Területi Szervezetének elnöke
Dr. Ábrahám Béla
Egyesület Békés Megyei
Baleset-megelőzési
Bizottság elnöke.


Tartalomjegyzék


A LEGVÉDTELENEBB KÖZLEKEDÉSI PARTNEREK

Gyakran hallani, hogy a közlekedés egy nagy társasjáték, s azt is, hogy a közlekedés veszélyes.

"Társasjáték", mert
? a közlekedésben mindig sokan vesznek részt;
? a közlekedésben is vannak szabályok, amelyeket mindenkinek be kell tartani;
? a közlekedésben is van "tét", de az gyakran maga az emberi élet, a testi épség, jó esetben csak anyagi kár; aki vét a szabályok ellen (vagy csal), előbb-utóbb "vesztes" lesz, elveszítheti az említett "téteket", de úgy is, hogy valamilyen büntetést (pénzbírság, jogosítvány bevonása, esetleg szabadság vesztés) kap
? mindezek mellett talán egész életében dörömbölnek a lelkismeretében az ilyen szavak: "én okoztam a kárt", "miattam lett nyomorék", vagy: "akaratlanul is én öltem meg".

"Veszélyes", mert
? Magyarországon pl. 1995-ben 19.817 személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt;
? meghalt 1.589 ember (Hányan siratják őket?);
? megsérült 25.886 ember (Hogy közülük hányan lettek egy életre nyomorékok, illetve hányan szenvedtek el olyan lelki sérülést, amelyet sohasem heverhetnek ki, arról nincs statisztika);
? azt sem lehet pontosan kimutatni, hogy milyen hatalmas az az anyagi kár, amely a balesetek miatt keletkezett (a jármű megrongálódása, a munkaerő kiesése, a kórházi ápolás költségei, stb.).

Mivel a balesetek 96-97 %-a emberi hibákra vezethető vissza, indokolt foglalkoznunk a közlekedés emberi tényezőivel. Nem "tanítani" akarjuk, hanem csak néhány olyan dologra kívánjuk felhívni a figyelmét, amelyek mind a tudomány, mind a gyakorlati tapasztalatok szerint fontosak a biztonságos közlekedésben, viszont a KRESZ-ben nincsenek ilyen részletesen megfogalmazva.

A közlekedési partnerek két csoportra oszthatók:
1. Járművezetők járművezetők
2. Járművezetők-gyalogosok.

Most csak a járművezetők gyalogosok kapcsolataival (ill, azok egy részével) foglalkozunk. Ennek okai a következők:
? A járművezetők mindegyike részesült KRESZ oktatásban, de a gyalogosok zöme nem.
? A jármű jármű kapcsolatról a tanfolyamon Önök is részletesebb ismereteket szereznek.
? A közlekedési balesetek közel egynegyedében érintettek a gyalogosok.
? A gyalogosokat ért balesetek többsége úgy jön létre, hogy a gyalogos váratlanul (gyakran féktávolságon belül) kerül a jármű elé.

Végül még egy adatsor: 1995-ben a balesetet okozó gyalogosok száma: 6 éves korig 167; 7-14 éves korig 467; 60 év felettiek 470 -1.004 fő.

Miért és hogyan következik be a baleset?
Köztudott, hogy a biztonságos közlekedéshez a KRESZ ismeretén (és betartásán) kívül meghatározott képességekre van szükség. Ezek közül a legfontosabbak:
? az információk érzékszervi úton való gyors, pontos felfogása;
? a gyors és helyes döntés;
? az időben történő célirányos cselekvés:

Ezekkel a képességekkel a kisgyermekek még, az öregek pedig már nem mindig rendelkeznek. Így kimondható, hogy a közlekedésben a gyermekek és az öregek a legvédtelenebbek, a legveszélyeztetettebbek.
Hogy jobban tudjunk rájuk vigyázni, tekintsük át a két korosztály közlekedés szempontjából legfontosabb jellemzőit!

A gyermek
Nyilvánvaló, hogy a gyermekek között vannak olyan fejlődésbeli különbségek, amelyeket egyéni sajátosságoknak nevezünk. Azonban azokat az idegen nem ismerheti. Ezért csak az életkori sajátosságokból adódó veszélyforrásokra hívjuk fel a figyelmet.

A 10 éven aluli gyermekek általában nem alkalmasak az önálló, biztonságos közlekedésre.

Ennek okai:
? Testméretükből adódóan a szemmagasságuk kisebb. Így pl, egy, a járda szélére kitett szeméttároló (kuka) is eltakarja előlük az úttestet. Hatványozottan érvényes ez az úttest szélén parkoló - mégoly alacsony - járműre.
? Nem tudják helyesen megbecsülni a közlekedő jármű távolságát, még kevésbé a sebességét. (A kutatók bizonyitották, hogy a gyermekek azokat a járműveket ítélik gyorsabbaknak, amelyek nagyobbak, illetve zajosabbak).
? Még nem alakult ki náluk a térlátás. Ezért az oldalról jövő látási ingereket nehezebben fogják fel. (Pedig az úttesten a jármű oldalról érkezik!)
? Akadályozza a látásukat az időjáráshoz alkalmazkodó öltözködés (pl, esőben a kabát kapucnija, vagy az esernyő). Mindezek azért fontosak, mert a közlekedési információk mint egy 90 %-át a gyermek és a felnőtt is a látás segítségével fogja fel.
? A gyermek hallása sem olyan fejlett, mint a felnőtté. (Hatéves korban pl. mintegy 7-12 decibellel gyengébb.)
? Az oldalról érkező hangok irányát nehezebben határozza meg, mint az elölről, vagy hátulról érkezőkét. (Pedig a járdáról való lelépés előtt az oldalirányú hangok felfogása a legfontosabb!)
? Az "oldaliság" még kialakulatlan, azaz a jobb- és baloldalt összetéveszti (olykor a felnőtt is).
? Szélsőséges a figyelme. Olykor "szökdécselő", azaz szinte pillanatonként másra terelődik (nem tud összpontosítani), máskor viszont túlságosan "tapadó" (csak egy pontra mered), vagy a lényegtelenre figyel - elbámészkodik. (Nyilván, ezek mind veszélyforrások.)
? Sajátos a gondolkodása is. Az óvodás korú gyermek pl. hajlamos arra, hogy az élettelen dolgokat olyan tulajdonságokkal ruházza fel, amelyek csak az emberre jellemzőek. (Így fogalmazhat: "Az autónak meg kell állni, ha gyereket Iát".)
? Részben a sajátos gondolkodására, részben a felnőttek hibás tájékoztatására vezethető vissza az, hogy kialakul benne az ún. "túlzott zebrai védettség" tudata. (Azt hiheti, hogy a kijelölt gyalogos átkelőhelyen - zebrán - mindig, minden veszélytől védve van. És ne felejtsük, hogy a "zebra" a járda szegélyénél kezdődik!)
? A gyermekben az érzelmek uralkodnak. Ha pl. nagyon örül, vagy nagyon bántja valami (lehet ez óvodai - iskolai siker, vagy kudarc), csak az foglalkoztatja. Úgy leköti, hogy "se Iát, se hall".
? Az is előfordul, hogy pl., az utca túlsó oldalán meglát valami érdekeset, vagy számára kedveset. Olyankor habozás és körültekintés nélkül átrohan az úttesten - talán éppen egy autó elé. (Tehát nem csupán arra kell gondolnunk amit általában hangoztatnak, azaz: "Gurul a labda jön a gyerek!"
? Az érzelemvezéreltség megmutatkozhat abban is, hogy a gyermek be akarja bizonyítani az ügyességét, gyorsaságát. "Még át tudok futni az autó előtt". (Ez inkább az iskolás korúakra jellemző.)
? Ugyancsak az érzelemvezéreltséghez tartozik az is, hogy a cselekvései kiszámíthatatlanok. PI.: Meggondolatlanul, körültekintés nélkül elindul az úttest túlsó oldala felé. Meglát egy közeledő autót. Megijed, vagy megáll (néha ez a baj), vagy elkezd rohanni. De hogy merre (előre, vagy vissza), az kiszámíthatatlan, hiszen jelentkezett nála a pánik reakció.

Tudomásul kell vennünk azt is, hogy minden kornak vannak tipikus játékszerei. Napjainkban mind jobban terjed pl. a görkorcsolya, a gördeszka, valamint a kerékpározás. A TV egyes műsoraiban szinte hajmeresztő dolgokat láthat a gyermek ezekkel az eszközökkel.

Ezek a mutatványok tetszenek neki. Ő is igyekszik száguldozni. És sajnos, nem csak az erre kijelölt helyeken (a legtöbb településen nincsenek is ilyenek), hanem az úttesten űzik ezt a közlekedés szempontjából igen veszélyes játékot. Igaz ugyan, hogy az óvodákban és az iskolákban egyre többet foglalkoznak a közlekedésre neveléssel, de tudjuk, hogy a játék öröme gyakran elfeledteti a tanultakat. (Kérjük, emlékezzen a saját gyermekkori szófogadására, szabálybetartó magatartására!)

Végül még egy észrevétel:
Tudjuk, hogy a felnőtt viselkedése a gyermek számára általában modell, minta. És vajon a siető, türelmetlen felnőtt (szülő, vagy más) mindig helyes mintát ad?!
Kérjűk ne felejtse el ezt úgy sem, mint gyalogosan közlekedő szülő, vagy leendő szülő, de úgy sem, mint gépjárművezető!

Az öregekről kevésbé részletesen írunk, hiszen ez az életkor a képességek vonatkozásában egy picit hasonlít a gyermekkorra. Más viszont az okság. Az alábbiakban ezeket említjük:
? Az érzékszervek megromlanak, a látás és a hallás gyengül.
? Lelassul a mozgás (olykor csak bottal tudnak járni) és igen erősen hosszabbodik a reakcióidő.
? A figyelemben is keletkezhetnek zavarok. Gyakran szórakozott, vagy csak egy-egy, az őt legjobban foglalkoztató problémára koncentrál (egészségi panaszok, megélhetési gondok, magányosság, stb.).
? Érzelmileg is labilis. Ingerlékeny, türelmetlen. Érthető ez, hiszen érzi a képességei csökkenését, tapasztalja a fokozódó tehetetlenségét (olykor a kiszolgáltatottságát), fáj neki a részvétlenség, de más esetben éppen a részvét miatt szégyenkezik.
Lehet, hogy csalódott, elkeseredett, mert: "egy életen át dolgoztam, hittem abban, amit elhitettek velem, most mégis úgy élek, mint az ágaitól megfosztott terméketlen fa".
? Talán kritikus is: "bezzeg az én időmben"
? Olykor még irigy is. Irigyli a fiatalok dinamizmusát, sikereit, stb.

Tudnunk kell azt, hogy az ember mindig mindenhova magával viszi a problémáit: örömeit, gondjait sikereinek és kudarcainak hatását. Az öregek ezekből egy élet terheit cipelik. De nemcsak az öregek. Önök is magukkal viszik a tanfolyamra is, majd később a gépkocsiba is a pillanatnyi testi-lelki állapotukat éppen úgy, mint az egész múltjukat. Gondoljanak hát az öregekre ilyen vonatkozásban is, és próbálják önmagukat az ő helyükbe képzelni! Akkor biztosan jobban megértik és elfogadják őket.

Vigyázzanak tehát különösen a két legvédtelenebb korosztályra - az öregekre és a gyermekekre, s a többi közlekedési partnerre is, közlekedjenek azok gyalog, vagy járművel!

Ne felejtsék, hogy mindenki szeretne épségben hazaérni éppen úgy, mint Önök!


Az alkohol és a járművezetés

A mi kultúránkban bizonyos értelemben bevett szokás az alkoholfogyasztás. A társadalmi közéletnek is igen sok olyan eseménye van, ahol szinte protokolláris jellegű a pohárköszöntő utáni koccintás. (Szerződéskötések, kitüntetések, különböző találkozók, fogadások, és még sorolhatnánk.)

A mindennapi életben is vannak olyan esetek, amikor szinte lehetetlen ezt elkerülni.

Rengeteg "csábításnak" van kitéve az is, akinek egyáltalán nem szokása az alkoholfogyasztás. Nem lehet célunk az, hogy ezen füzet elolvasása révén bárkit is eltiltsunk az alkoholfogyasztástól. Azt viszont vállaljuk, hogy főbb vonatkozásokban rámutassunk az alkoholfogyasztás és a gépjárművezetés problémáira, veszélyeire. Ezzel szeretnénk segítséget adni Önnek a helyes döntéshez, mivel "Ön dönt: iszik, vagy vezet".

Gondolatmenetünkben támaszkodunk Siska Tamás pszichológus tanulmányára, valamint azokra a tapasztalatokra, a melyeket az ittas járművezetők utánképzési foglalkozásain szereztünk.

Az alkoholról általában
A tudomány megállapításai mellett a saját tapasztalataink is azt bizonyítják, hogy - bár hazánkban az alkoholfogyasztás is igen "előkelő" helyet foglal el -az emberek mégis kevés, vagy téves ismeretekkel rendelkeznek az alkohollal kapcsolatban. A legfontosabb tudnivalókat az alábbiakban foglaljuk össze: A vegyileg tiszta alkohol színtelen, szúrós szagú, égető ízű folyadék. Könnyebb a víznél. (1 cm3 víz súlya 1 gramm, 1 cm3 al kohol 0,789, megközelítőlegtehát 0,8 gramm.) Vízben oldódik, de a zsírokat jól oldja. Igen sok területen használják. A gyógyászatban, a vegyiparban, sőt üzemanyagként is, pl. a salakmotorok hajtóanyagaként.

A szeszesitalok alkoholt tartalmaznak. Az alkohol tömege italféleségenként eltérő. Nézzünk néhány példát!

1 dl sörben átlag 4 g alkohol van
1 dl borban átlag 8 g alkohol van
1 dl pezsgőben átlag 8 g alkohol van
1 dl vermutban átlag 13 g alkohol van
1 dl töményben átlag 32 g alkohol van

Ezek az értékek az úgynevezett kommersz italokra vonatkozik (bolti pálinka, konyak, stb.)

Figyelem! A kisüsti pálinka alkoholtartalma jóval magasabb!

 

A szervezetünkbe kerülő alkohol két folyamaton megy át:

1. A felszívódás
Az a folyamat, amikor az alkohol a vérbe jut. A felszívódás már a száj nyálkahártyáján át megkezdődik. Folytatódik a nyelőcsőben is, de zömmel a gyomorban, még inkább a vékony bélben megy végbe. Időtartama 30-90 perc. Ha a gyomor üres, kevesebb idő kell a felszívódáshoz. A felszívódott alkohol a véráramba kerülve érinti a szervezet minden részét.

2. A lebomlás-kiürülés
A lebomlást a szervezet méregtelenítő szerve, a máj végzi. A májban az alkoholnak mintegy 90 %-a bomlik le, a megmaradó kb. 10 % változatlan formában a vizelettel és részben a kilélegzett levegővel távozik. (Ez utóbbin alapul az alkoholszonda). A lebomlás-kiürüléshez meghatározott időre van szükség. Az egészséges máj 1 óra alatt 10 testsúly kilogrammonként 1 gramm alkoholt bont le.

Figyelem! A testsúly-kilogramm nem a mérlegen mért testsúlyt jelenti! A testsúly-kilogramm úgy számítható ki, hogy az egyén testmagasságából levonunk 100 centimétert. (Lehet pl. egy 180 cm magas ember mért testsúlya 100 kg is, de a lebomláshoz megadott testsúly-kilogramm csak 80. Így ennek az embernek a mája - ha az egészséges-óránként csak 8 gr alkoholt bont le. Ha ezt összevetjük a korábban leírt adatokkal (amelyek a különféle szeszesitalok alkoholtartalmát mutatták), akkor ki lehet számítani, hogy kinek-kinek mennyi időre van szüksége ahhoz, hogy az elfogyasztott alkohol eltávozzék a szervezetéből. Javasoljuk, hogy próbálják ezt kiszámítani!

Ügyelni kell azonban arra is, hogy ez nem minden menynyiségű alkoholra érvényes! Ugyanis a fentiek szerint kiszámított lebomlási idő eltelte után csak akkor szabad vezetni, ha az elfogyasztott alkohol mennyisége nem haladta meg az 50 grammot. Ha meghaladta, akkor a lebomlási idő után általában jelentkeznek a "másnaposság" tünetei. Olyankor ugyan már nem mutatható ki alkohol a szervezetben, azonban az alkoholfogyasztás következtében károsult idegrendszeri funkciók még nem álltak teljesen helyre. Az úgynevezett "macskajaj" sem mindig jelentkezik, de koncentrációs zavarok léphetnek fel és sokkal hosszabb a reakcióidő. Ebben az esetben tehát még nem szabad vezetni!

Utánképzéseink kapcsán gyakran találkozunk olyan esetekkel, hogy az illető előző nap délután, vagy este ivott szeszes italt. Másnap reggel ült kocsiba. Úgy érezte, hogy kialudta magát és azt hitte, hogy az alkohol már eltávozott a szervezetéből. Csak egy baleset, vagy rutinellenőrzés során derült ki, hogy még van a vérében alkohol.

Gondoljunk az ilyen esetekre is, mielőtt a pohárhoz nyúlunk!

A felszívódás-lebomlás kapcsán gyakran találkozunk téves véleményekkel is. Ezek közül csak a leggyakoribbakat említjük:
? Az egyik szerint tele gyomorra lehet inni, mert az elfogyasztott étel (főleg ha zsíros) megakadályozza az alkohol felszívódását. Az igazság ezzel szemben az, hogy az étel késlelteti ugyan a felszívódást, de nem akadályozza meg. Mivel lassul a felszívódás, hosszabbodik a lebomláshoz szükséges idő is. Tehát az így elfogyasztott alkohol hosszabb ideig marad meg a szervezetben.
? A másik tévedés az, hogy a kávé gyorsítja az alkohol lebomlását, elősegíti a kijózanodást. Mi az igazság?

Az, hogy a kávé átmenetileg talán valamivel éberebbé tesz, de az alkohol lebomlását nem gyorsítja meg, sőt a koffein hatásának elmúltával még fokozottabban jelentkeznek az alkoholos tünetek. (A szakirodalom ezt "visszacsapásnak" nevezi.)

Sokan vallják azt a téves nézetet is, hogy az alkohol "feldobja" az embert, mert "élénkítő szer". Az igazság viszont az, hogy az alkohol lényegében kábítószer, sejtméreg.

A látszólagos élénkítő hatása azzal magyarázható, hogy már egészen kis koncentrációban is csökkenti a gátlásokat, feloldja az úgynevezett "hasznos fékeket". Az alkoholkon centráció mértékének növekedésével eljuthat az ittas ember olyan szintre, hogy gátlástalanul viselkedik. Olyan megnyilvánulásokat produkál, amilyeneket józan állapotban semmiképpen sem tenne. Nem, mert a "hasznos fékek" ezeket megakadályozzák.

Mi ennek a biológiai mechanizmusa?
Mint sejtméreg, főként az idegrendszert károsítja. Kettősen is:
1. Az idegsejtek magjait körülvevő sejtfalban és az idegrostokat burkoló hüvelyekben sok zsírszerű anyag van. Az alkohol oldja a zsírokat, és így megváltoztatja a sejtfalak áteresztőképességét, és ezzel teljesen megzavarja a sejtek működését.
2. Az alkohol lebomlásához (elégetéséhez) sok oxigénre van szükség. Ez az oxigén más szervektől vonódik el. Az ideg rendszer (és az agy) a legérzékenyebb az oxigén hiányára. Mivel így oda kevesebb jut, működésbeli zavarok, károsodások léphetnek fel.

Azt pedig mindnyájan tudjuk, hogy valamennyi testi-lelki funkciónk az idegrendszer- és annak központja - az agy irányítása alatt működik. Ha tehát az alkohol károsítja az idegrendszerünket, akkor közvetve és közvetlenül károsítja azokat a képességeinket is, amelyek a vezetéshez szükségesek.

A látás már kismennyiségű alkohol hatására is romlik:
? szemmozgások lelassulnak, a tekintet "réveteg" és tapad személyekhez, tárgyakhoz;
? a pupilla nem képes alkalmazkodni gyorsan a változó fényviszonyokhoz, növekszik az elvakítás veszélye;
? beszűkül a látótér, nehezebben vesszük észre az oldalról jövő ingereket, s a látás olyan, mintha egy csövön át néznénk.

Mindezek általában nem tudatosulnak, s azért is igen veszélyesek, mert az ittas járművezető úgy véli, hogy a látása tökéletes, és ennek megfelelően vezet.

A mozgások is pontatlanabbá válnak. Romlik a látás és a mozgás összerendezettsége, a mozdulatok durvábbá válnak (pl. gáz, fék, kormányzás). Különösen veszélyes ez a két kerekű járművek vezetésekor, mert ott az összerendezett, finom mozgások mellett igen fontos az egyensúlyvesztés elkerülése. Az alkohol pedig nagyon rontja az egyensúly érzékelését is.

A gyors, helyes döntés is szükségszerűen romlik. Eleve hosszabb a reakcióidő, csökken a felelősségérzet és az önkontroll. Helyettük növekszik az érzelemvezérelt, indulati döntések és cselekvések száma. Csökken a veszélyérzet és a tolerancia is. Pedig a közlekedés egyébként is veszélyes és az alkohol még fokozza a veszélyt és növeli a baleseti kockázatot.

Tudományos mérésekkel kimutatták, hogy a baleseti kockázat 0,8 ezreléknél négyszeresére, 1,5 ezreléknél pedig tizenhatszorosára növekszik. Egy átlagos méretű (170 cm) férfi esetében 2 korsó sör idéz elő kb. 0,8 ezrelékes alkohol koncentrációt. Ekkor a veszély négyszeresére növekszik.

Ugye érthető, hogy a KRESZ miért tiltja az alkoholos vezetést?! Kérjük gondolkozzon el az olvasottakon, s utána döntsön: ISZIK, VAGY VEZET?


A Diszkó balesetek

Az utóbbi öt esztendőben a közlekedési balesetek vonatkozásában egy sajátos ellentmondásosság tapasztalható. A statisztikai adatok szerint a közlekedési balesetek száma összességében némileg csökkent. Ezzel szemben viszont jelentősen nőtt az olyan balesetek száma, amelyeket fiatalok - és általában a hétvégeken - okoztak. Ezek többsége vala milyen kapcsolatban volt a fiatalok szórakozásával.
A fiatalok - mondhatni tipikus - szórakozási formája napjainkban a diszkózás. Ezért kaphatott létjogosultságot a "diszkó-baleset" elnevezés.
A következőkben tehát a diszkó-balesetekről lesz szó. Vegyük sorra azokat a főbb tényezőket, amelyekre ügyelni kell, mert azok hozzájárulnak az ilyen balesetek létrejöttéhez!

1. Általános tényezők
Ide sorolhatjuk a viszonylag kevés gyakorlatot, azaz a rutintalanságot.
Tudunk olyan esetekről, amikor 2-3 hetes jogosítvánnyal rendelkező fiatal okozott ilyen balesetet!
Gyakori az is, hogy a diszkó-balesetet okozók tipikusan "hétvégi autózók", azaz foglalkozásuk, vagy tanulásuk miatt hét közben szinte nem is vezetnek. Hétvégére viszont elkérik (vagy "elveszik") a szüleik autóját, mert "sikk" a diszkóba autóval menni. (Részben kényszerűség is, mert éjjel, vagy hajnalban nem áll rendelkezésükre tömegközlekedési eszköz.) Ilyen és sok egyéb ok miatt is érvényesülhet a rutintalanság.

Az általános tényezők közé sorolhatjuk az éjszakai vezetés sajátosságait is. A kutatók kimutatták, hogy az éjszakai gyérebb forgalom sok embert "bátorít". Úgy érzik, hogy ha kevesebb a közlekedő jármű, nagyobb a szabadságuk.
Vadabbul vezethetnek, nem figyelnek úgy az útviszonyokra, a táblákra (stb.) sem. Azt is vélhetik, hogy éjjel kevesebb a rendőr az utakon. Hozzájárul mindezekhez az is, hogy éjjel nehezebb megbecsülni a távolságot.
Rengeteg tehát a baleseti forrás.

2. Élettani tényezők
A diszkózás hatással van a különböző szervek, szervrendszerek működésére is. Ezeket nevezzük élettani hatásoknak. Közülük itt csak a legfontosabbakat említjük meg:

A látás.
A közlekedésben az információk mintegy 90 %-át a szemünk (a látás) segítségével fogjuk fel. Tudjuk, hogy a fény erősödésének hatására a pupilla összehúzódik, csökkenésére pedig tágul. Ehhez bizonyos időre van szükség.

(Tapasztalható, hogy ha éjjel egy szembejövő jármű lámpája a szemünkbe világít, egy ideig szinte vakon vezetünk. Ez addig tart, amíg a pupilla ismét kitágul.) A diszkóban a fényerő igen gyorsan és dinamikusan változik. A villódzó fények (amelyeket még a különböző tükrök is fokoznak) állandó mozgásra késztetik a pupillát. Így természetes az, hogy elfárad.

Érdekes viszont, hogy ezt nem vesszük észre, mert nem jelzi fájdalom és "hozzászokunk". De tény az, hogy a szemünk elfárad. Az elfáradt szem pedig nem tud majd azonnal pontos információkat adni az éjszakai közlekedési környezetről, hanem csak bizonyos idő eltelte után lesz teljesen működőképes.

A hallás.
A másik fő érzékszervünk a fülünk. A diszkóban a zene álta lában nagy hangerővel szól.(Ha munkahelyen lenne olyan nagy a gépek hangereje, munkavédelmi előírások köteleznék a dolgozókat valamilyen hallásvédő eszköz használatára.) Ez a nagy hangerő elfárasztja a fület és csak bizonyos ideig tartó pihenés (átállás) után lesz lehetséges az, hogy a közlekedésben megszokott hangokat differenciáltan felfogja.

A fáradtság.
A szakirodalom megkülönbözteti a szellemi és a fizikai fáradtságot. A tanfolyamon hallottak, vagy hallani fognak a statikus és a dinamikus fáradtságról. Mindezek valóban különböző megnyilvánulásai a fáradtságnak.

Tudományosan igazolt tény, hogy a fáradtság az egész szervezetre - különösen az idegrendszerre - ható állapot. Általában periodikus jellegű, azaz a végső kimerülést meg előzően vannak gyengébb és erősebb fáradtsági szakaszok. Sok elmélet összekapcsolja ezt az emberre jellemző ún. biológiai órával. Ez szerint a nap egyes időszakában eltérő intenzitással jelentkezik a fáradtság.

Kimutatták, hogy a nap folyamán a 01 és 03 óra között jelentkezik a legerősebben. (Akik voltak katonák, tapasztal hatták, hogy pl. őrségben a legnehezebb időszak az éjfél után 1-3 óra volt.) Nos, a diszkózás kb. ebben az időben ér véget. Így tehát az előbb említett érzékszervi fáradtság mellett az általános elfáradás is ekkoriban lép fel. A fáradtság pedig mint élettani állapot-önmagában is növeli a balesetveszélyt. Meg kell említenünk itt is az alkohol károsító hatását. (Kérjük, tekintse át az alkoholról szóló fejezetet!)

Bízunk abban, hogy senki sem lesz olyan felelőtlen, hogy szándékosan fogyaszt alkoholt vezetés előtt, de képzeletben tekintsünk át néhány szituációt! Az autó vezetője úgy gondolja, hogy a diszkózás kezdetén megihat egy kevés szeszesitalt, mert mire véget ér a diszkózás, az alkohol kiürül a szervezetéből.

Veszélyes gondolkodás ez! Miért?
Mi van akkor, ha mondjuk az első óra után úgy érzik, hogy nem elég jó ott a hangulat, és a tényleges kiürülés előtt át akarnak menni egy másik diszkóba?! Előfordulhat-e olyan eset, hogy valamilyen rendkívüli esemény következett be (régen látott baráttal találkozott, össze szólalkozott a barátnőjével, vagy "csak" a féltékenység fogta el, stb.) és örömében vagy a feszültsége levezetése végett alkoholhoz nyúlt?
Elképzelhető-e, hogy a vezető csak kólát akart inni, de a fe lelőtlen "haverok" a kólájába "brahiból" alkoholt csempésztek?
Önöktől azt kértük, hogy képzeljék el az ilyen és hasonló szituációkat. Mi, akik utánképzéssel is foglalkozunk, tapasztalatokból tudjuk, hogy az ilyen esetek- nem is ritkán - előfordulnak. Azt is tudjuk, hogy ezek elkerülhetők egy kis oda figyeléssel, felelősségteljes önuralommal.

Kerüljék hát el!!

Itt említünk meg még egy megdöbbentő tényt is. Egyre jobban terjed a diszkóban a drog. A ritkán csak felelőtlen, de többnyire bűnöző emberek megkínálják a fiatalt valamilyen - kezdetben csak enyhébb - hangulatjavító "szerrel".
A fiatal talán csak kíváncsiságból kipróbálja. És ha nem elég erős jellem, meg is ismétli. Egyre gyakrabban, egyre többet, egyre drágábbat!
EI sem hiszik, hogy milyen hamar ki tud alakulni olyan függőség, amikor már nem is tud létezni drog nélkül. Megszerzésére még bűncselekmények elkövetésére is képes. Mentálisan egyre jobban leépül, és olyan életmódot folytat, amely nem más, mint önpusztítás.
Erről a témakörről külön, és részletesebben kellene beszélni. Itt csak a diszkózás kapcsán említettük meg, s csak annyit a közlekedés vonatkozásában, hogy a legkisebb mennyiség is oldja a hasznos fékeket, és nagyon komoly baleseti forrást jelent. Tanácsoljuk, hogy mindenképpen kerülje el!

3. A pszichés (lelki) tényező

Az említett élettani tényezők mellett igen nagy szerepük van a pszichés -elsősorban érzelmi -tényezőknek. Ezeket befolyásolják a következők:

A zene
A zenét használják a pszichoterápiában is. Ugyanis van olyan zene, amelyik nyugtat, ellazít, feszültséget old. Ez az úgynevezett relaxáló zene. Lágy, dallamos, halk.
Egészen más a diszkó zenéje. Ez kemény, hangos, dinamikus ritmusú. ("Rap", "techno", stb.) Ez a zene nem nyugtat, hanem erős érzelmi felhangoltságot, /"felspannoltságot") fokozott dinamikát vált ki. A résztvevők olykor szinte extázisba jönnek. Hevesen ugrálnak, csápolnak.
Igen, mert ez a zene inkább a dinamikát fokozza. Ez önmagában nem is lenne baj, mert sokan pont ezt igénylik.

A baj akkor kezdődik - és ez sajnos gyakori - amikor ezt a dinamikát magukkal viszik az autóba is. Ott nemcsak a túlzott felszabadultság jelentkezik, hanem változik a vezetési stílus is. Az is túlságosan kemény, dinamikus lesz. Ez mutatkozik meg a pedálok durva kezelésében, a kormányzásban, a sebesség megválasztásában. Különösen akkor, ha az autóban magnóznak, hallgatják tovább a kemény zenét.
Ez fenntartja, esetleg fokozza a diszkóban fellépő dinamikát. (Arról nem is szólva, hogy a zene eltereli a figyelmet a forgalmi szituációkról.)

Az autózás közben az érzelmeket befolyásolhatják a társak is. Mivel ők is felfokozott érzelmi állapotban vannak, biztatják, gyakran "cukkolják" a vezetőt. Ilyenekkel: " Mit totojázol?" "Taposs bele!" "Nem mered?" (stb.)
A vezető pedig bizonyitani akar! Különösen akkor, ha hölgy is ül a kocsiban.
De emlékezzünk a korábban leírt élettani, érzékszervi fáradtságra! Így érthetjük meg, hogy az ilyesféle érzelmi alapú bizonyításnak milyen könnyen lehet vége tragédia.

A bekövetkezett tragédiák azonban más okságot is mutatnak. Tanulságként - az utánképzési tapasztalatokból - említünk néhányat:

? Sokáig tartott a diszkó. A kislánynak sietnie kellett, mert félt, hogy otthon megszidják = gyorshajtás, kisodródás, borulás, kórház.
? Kazettacsere közben a kazetta kiesett a vezető kezéből. Lehajolt, hogy felvegye, de közben meghúzta a volánt = fának ütközés, sérülés.
? Dohányzás közben lehullt a cigaretta parazsa. Keresgélés, eloltásra figyelés = frontális ütközés.

Ezek mindegyike megtörtént eset. Ilyeneket - sajnos - még sorolhatnánk, de nem tesszük. Nem, mert a célunk nem az elijesztés, nem is a tiltás.

Ennek a kis füzetnek az írója egész életét a fiatalok között élte le. Ismeri, megérti, szereti, és félti őket. Hivatása során sok tragédiával is meg kellett ismerkednie. Ez a beállítottsága, és ezek a tapasztalatok késztetik a kategorikus tiltás helyett néhány tanács megfogalmazására.

Ezek a következők:

1. Ha lehet, gyalog, vagy tömegközlekedési eszközzel menjenek a diszkóba.

2. Ha viszont autóval mennek:
? Egyetlen korty szeszesitalt se fogyasszanak.
? Időben vessenek véget a szórakozásnak, hogy ne kelljen hazafelé száguldani.
? Mielőtt beülnek az autóba, néhány percet töltsenek a szabadlevegőn. Sétálgassanak, beszélgessenek. Ez az idő elég lehet arra, hogy érzékszerveik átálljanak, de arra is, hogy egy kicsit lehiggadjanak.
? Az autóban lehetőleg ne hallgassanak zenét. Pláne ne túlhangosat, dinamikusat. A zene ugyanis észrevétlenül fenntartja a túlzottan dinamikus beállítottságot és gátolja a külső ingerek felfogását.
? Nem célszerű az autóban való dohányzás. Maga a rágyújtás is hibás mozdulatokat válthat ki, de a dohányfüst csök kenti az oxigént, pedig a szervezetnek erre ilyenkor foko zottan szüksége van.
? A társak kölcsönösen ügyeljenek egymásra. Ne "cukkolják" a vezetőt, ne késztessék ügyességének, bátorságának fitogtatására.
? A közút nem versenypálya. Ne azzal mutassák meg, hogy milyen jó vezetők, hogy "bravúroskodnak", hanem azzal, hogy mindenki épségben hazaér.
Bízunk abban, hogy ha ezeket a tanácsokat megfogadják, Önök is hozzájárulnak a balesetmentes közlekedéshez.

Ezt szívből kívánjuk Mindnyájuknak!

© 2017 Kiskun Autósiskola - Minden jog fenntartva! | Design by W3layouts